Először a HVG közölt belőle részleteket, most pedig megjelent maga a kötet is, amely Kertész Imre 1960 és 2010 közötti önértelmezését teszi átélhetővé, és a rendszerváltás után a külvilág felé kinyíló Kertészt is bemutatja.
Többet várt tőle, de erőteljesnek tartja a Saul fiát Koltai Lajos operatőr-rendező. A magyar Oscar-történelem megkerülhetetlen alakja szerint a legkiszámíthatatlanabb kategória az idegen nyelvű filmeké, Szabó Istvánnal is koppantak már nagyot, amikor mindenki biztosra vette, hogy nyerni fognak. A Sorstalanság rendezője az Oscar-díjakról döntő Amerikai Filmakadémiának is tagja, így mesélt nekünk a szavazásról, a gáláról, és arról, hogyan indította el a pályán a harmadik Oscarjára készülő Emmanuel Lubezkit, a Saul fia-operatőr Erdély Mátyást vagy épp a Gravitáció Oscar-díjas rendezőjét. Interjú.
Hogy miként élte meg legbelül az irodalmi Nobel-díj „halálos csókját” az első magyar díjazott, azt a Végső kocsma című, 2014-ben megjelent naplójegyzeteiből már megismerhette az olvasó. A világsiker előtti évtizedben vezetett Kertész Imre-napló a napokban kerül a magyar könyvesboltokba. A súlyos beteg író és Hafner Zoltán irodalomtörténész, a szöveg sajtó alá rendezője – immár többéves hagyományt követve – előzetesen a HVG-nek engedett át közlésre néhány jellemző részletet a feljegyzésekből.
Három évre próbára bocsátotta a bíróság a kiskunlacházi Orosházi Ferencet, aki 2012-ben egy horthysta nemzetgyűlésen tagadta, hogy megtörtént a holokauszt. A férfi szerint Kertész maga mondja ki ezt a könyvben.
Az egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre tiszteletére rendezett nagyszabású estet a Müpa. Nem véletlenül volt hatalmas az érdeklődés: a rendezvényen részt vett az idős, nagybeteg író is, akiről a család kérésére nem készíthettünk képeket.
A Nobel-díjas író nem szeretett tanulni, iskolába járni, ráadásul gimnáziumi tanulmányait a háború is kettévágta. Végül – Auschwitz után - 1948-ban érettségizett. Kertész Imre az Új Pedagógiai Szemlének adott interjút a diákéveiről.
Barátok voltunk, egymás tisztelői - fogalmazott a szintén irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imre hétfőn Günter Grass német író halálhírének bejelentését követően.
Auschwitz nem "a történelem kisiklása" volt, hanem szükségszerűség, és sok jel utal arra, hogy megismétlődik – mondta Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
A Népszabadság megszólaltatta a New York Times újságíróját, aki azt állítja, hogy nem hangzott el a diktatúra szó a Kertész-interjúban, amit végül nem közölt az újság. Kertész a Hungarian Quarterlyben azt állította, cenzúrázták. Felidézte az ügyet a tolmács, Thomas Cooper is.
A bűvös kocka feltalálója, az egyetlen Oscar-díjas filmrendezőnk és az egyetlen Nobel-díjas írónk vezeti a legismertebb magyarokat tartalmazó listát, de néhány fiatal is bekerült a TOP 10-be.
A Nobel-díjas író minap megjelent „halálnaplójának” olvasói nehezen függetleníthetik magukat attól a hívei és ádáz ellenfelei körében egyaránt megrökönyödést keltett gesztustól, hogy Kertész Imre egy hozzá méltatlan kitüntetést fogadott el.
Nem érdekli a politika, ahogy az sem, hogy legújabb kitüntésének elfogadása miatt sokan csalódtak benne. A Magyar Szent István Rend Díjának elfogadásával egy országot megosztó Nobel-díjas íróval Friderikusz Sándor készített interjút.
A legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Szent István Rendet vette át Áder János köztársasági elnöktől Rubik Ernő feltaláló és Kertész Imre Nobel-díjas író szerdán a Sándor-palotában. A Szent István Rendet a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. Tavaly Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónak és Lámfalussy Sándor közgazdásznak adta át az államfő ezt a kitüntetést.